Sport - 2020. szeptember 16., Szerda
#Albert Flórián #Ferencváros #labdarúgás #Aranylabda

Az írógép mögött is tehetségesnek bizonyult az egyetlen magyar aranylabdás

Az írógép mögött is tehetségesnek bizonyult az egyetlen magyar aranylabdás

Albert Flórián kedden lett volna 79 éves (A kép forrása: mult-kor.hu)

Albert Flórián, a Ferencváros és a válogatott csatára, háromszoros gólkirály, a magyar futball egyetlen aranylabdása, a Nemzet Sportolója szeptember 15-én lenne 79 éves. Albert látványos és eredményes játékával, szerény, jó modorú személyiségével jelenséggé vált, amit alkotott, felbecsülhetetlen érték. „Az Aranycsapatba is befért volna”,  mondta egyszer róla Szepesi György, a legendás sportriporter. Nem véletlen, hogy 2007 decemberében az ő nevét vette föl a Ferencváros Üllői úti stadionja.

A vidéki gólkirály

A szerb határ közelében, a Bács-Kiskun megyei Hercegszántón született 1941-ben. Édesanyját korán elvesztette, nevelését nagyszülei vállalták. Bár nehéz anyagi körülmények között éltek, szerette a vidéki életet, a lovakat, de legjobban a focit. Egy toborzón tűnt fel, 1952-ben került Budapestre, az akkor a Kinizsi nevet viselő Ferencvároshoz, az egyetlen klubhoz, amelyben játszott, és amelyhez aktív pályafutását befejezve is hű maradt. Tizenhét évesen mutatkozott be az NB I-ben, a zöld-fehérek a Diósgyőr ellen az ő két góljával győztek.

Amatőr sportolóként „kereső” állása a Magyar Távirati Irodánál volt, ahol 1959 és 1967 között a sportosztályon gyakornokoskodott, és igyekezett elsajátítani az újságírás alapelemeit. Főnöke, Hoffer József, a későbbi szövetségi kapitány szerint kétségtelenül tehetséges ifjoncnak bizonyult az írógép mögött is: jó meglátás, gazdag szakmai észrevételek élénkítették írásait. Nem jött zavarba, ha német vagy szláv nyelven folyt a társalgás, amelyhez azután hozzávette az angol nyelv alapismereteit is.

A Ferencváros csapatában 1959 és 1974 között 351 bajnoki mérkőzésen 256 gólt szerzett. Négyszeres bajnok (1963, 1964, 1967, 1968), 1972-ben kupagyőztes, 1960-ban, 1961-ben és 1965-ben gólkirály, 1965-ben tagja volt – az UEFA-kupa elődjének számító – Vásárvárosok Kupáját (VVK) elhódító csapatnak, amely a döntőben a Juventus ellen nyert. Flórit 1966-ban és 1967-ben idehaza az év labdarúgójának választották.

Az utánpótlás válogatottban 17 alkalommal játszott, a nagyválogatottban először 1959. június 18-án rúgta a labdát, a nemzeti együttes mezét összesen 75 alkalommal húzhatta magára. Tagja volt az 1960-as római olimpián bronzérmet szerzett magyar válogatottnak és az 1964-es madridi Európa-bajnokságon szintén harmadik nemzeti együttesnek.

A válogatottal az 1962-es chilei, valamint az 1966-os angliai világbajnokságon is szerepelt. Chilében a vb gólkirálya volt (holtversenyben) 4 találatával. 1972-ben meghívták az Európa-válogatottba, 1968-ban és 1973-ban a világválogatott tagja lehetett. A „Császár” – ez volt az egyik beceneve – összesen 539 mérkőzésen játszott, és 391 gólt szerzett.

Pályafutásának legnagyobb elismeréseként 1967-ben – eddig egyetlen magyarként – elnyerte a France Football Aranylabdáját, a legjobb európai futballistát megillető elismerést. „Technikailag és taktikailag szinte felülmúlhatatlan egyéniség” – szólt az indoklás. Boldogságát fokozta, hogy néhány nappal korábban megszületett második gyermeke, a később szintén jeles labdarúgóvá érett ifjabb Albert Flórián.


Albert Flórián klubja, a Ferencváros örökös bajnoka lett (A kép forrása: dlsz.hu)

„Az Aranycsapatba is befért volna”

Albert bámulatosan cselezett, labdáit vonzotta a kapu. Játszani nagyon szeretett, edzeni sokkal kevésbé – ezt ő is elismerte. Sportszerű játékos volt, ellenfelet soha nem rúgott meg szándékosan. Elhíresült szokásaként csípőre tett kézzel várta, hogy előre kerüljön a labda – állítása szerint így pihente ki fáradtságát. Nem mindenkinek tetszett ez („közelről nézi a meccset, ráadásul ingyen”), de beérhetetlen labdákra nem tartotta érdemesnek a futást.

1969. június 15-én Koppenhágában a Dánia-Magyarország vb-selejtezőn súlyosan megsérült. Hosszan tartó felépülés után újra pályára léphetett ugyan, de térde nem bírta a terhelést, ezért megérett benne a visszavonulás gondolata. Utoljára 1974. március 17-én játszott a Ferencvárosban, a válogatottban 1974. május 29-én a Jugoszlávia elleni 3-2-es győzelem alkalmával lépett utoljára pályára. Az FTC 1975. június 7-én búcsúmérkőzést rendezett számára az Üllői úton a Vojvodina ellen. Visszavonulása után is a Fradiban dolgozott, a klub örökös bajnoka, 2001 óta volt az FTC tiszteletbeli elnöke volt.

Nem érhette meg, bár nagy vágya volt, hogy a magyar válogatott ismét kijusson egy világversenyre: „Nagyon jó volna végre ott lenni egy nagy tornán, hogy a magyar csapatért szoríthassunk. Akkor rövid időre ugyan, de visszavedlenék fiatallá” – nyilatkozta 70. születésnapja alkalmával. Albert Flórián látványos és eredményes játékával, szerény, jó modorú személyiségével jelenséggé vált, amit alkotott, felbecsülhetetlen érték. „Az Aranycsapatba is befért volna” – mondta egyszer róla Szepesi György, a legendás sportriporter. Nem véletlen, hogy 2007 decemberében az ő nevét vette föl a Ferencváros Üllői úti stadionja.

A magyar labdarúgás legendája 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetésben részesült, 2004-ben megkapta a Nemzet Sportolója címet. 2007-ben szülőfaluja, Hercegszántó első díszpolgára lett, 2010-ben Budapesten avatták a főváros díszpolgárává. 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki a magyar labdarúgás területén végzett példa értékű sportolói és edzői tevékenysége, életpályája elismeréseként.

A labdarúgó szövetség 2011-ben ünnepséget rendezett Albert Flórián 70. születésnapja alkalmából, ezen még jókedvű, életvidám volt, de nem sokkal később kórházba került, koszorúér-műtétet hajtottak végre rajta, s október 30-án szívinfarktusban elhunyt. 2012-ben film készült életéről, pályafutásáról a Császárról címmel, 2013-ban utat neveztek el róla a Ferencvárosban. Az FTC újjáépített stadionja előtt 2014. augusztus 7-én felavatták három és fél méteres, egész alakos bronzszobrát, Kligl Sándor alkotását.

(Forrás: mult-kor.hu)

Még érdekes lehet ...


2022. december 02., Péntek

Pingvintámadás után is Lubics Szilvia nyerte az antarktiszi ultramaratont

A 48 éves Lubics Szilvia az extrém körülmények ellenére több mint 197 kilométert teljesített, sőt, a verseny csütörtöki zárónapján futotta a legtöbbet, 50,4 kilométert.


2022. november 22., Kedd

Elhunyt Mészöly Kálmán

Meghalt a 61-szeres válogatott labdarúgó, aki szövetségi kapitányként három időszakban irányította a magyar nemzeti együttest.


2022. november 20., Vasárnap

Kiderült, kiket tartanak a legesélyesebbnek a vb-győzelemre a magyar szurkolók

A trófeát december 18-án emelhetik magasba a győztes válogatott játékosai.


2022. november 13., Vasárnap

Nem lesz 2024-ben jégkorong-világkupa

Oroszország ukrajnai háborúja miatt elmarad a 2024 februárjára tervezett jégkorong-világkupa.


2022. november 09., Szerda

Országváltást kezdeményeztek a Liu testvérek

A MOKSZ keddi tájékoztatása szerint a két rövidpályás gyorskorcsolyázó nem nevezte meg, hogy melyik ország színeiben kívánja folytatni pályafutását.


2022. november 07., Hétfő

Bajnokok Ligája: megvan a nyolcaddöntők párosítása, több szuperrangadó is lesz

A nyolcaddöntők első mérkőzéseit február 14-15-én, valamint 21-22-én rendezik, a visszavágókra március 7-8-án és 14-15-én kerül sor.


2022. november 06., Vasárnap

Legyőzte az amerikaiakat, aranyéremért játszhat a női pólóválogatott a világliga-szuperdöntőben

A magyarok a vasárnapi döntőben az olimpiai ezüstérmes spanyolokkal találkoznak.


2022. október 28., Péntek

Szevasz, tavasz!

Döntetlennel csoportgyőztes és nyolcaddöntős a Ferencváros.


2022. október 17., Hétfő

Küzdősport VB az Arénában

A Nemzetközi Küzdősport Szervezet versenyén harmincnégy ország többszáz versenyzője indult.


2022. október 08., Szombat

Harcművészeti vb lesz október közepén a Kanizsa Arénában

A versenyre nézőként, 14 éves kor alatt ingyenes a belépés de kötelező számukra a szülői felügyelet. 

+