Kézilabda-fesztivál Magyarországon

(Fotó: Facebook/Magyar lézilabda-válogatott)

Két rendező ország, öt helyszín, hat csoport, 15 játéknap, 24 csapat, 65 meccs és ugyanennyi élő közvetítés az M4 Sporton, az M4 Sport+-on és az M4sport.hu-n. Összegyűjtöttük, mit érdemes tudni a magyar–szlovák közös rendezésű férfi kézilabda-Európa-bajnokságról.

Az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) 2018 nyarán jelentette be, hogy 2022. január 13. és 30. között Magyarország és Szlovákia rendezheti a 15. férfi Európa-bajnokságot. Mindkét ország először látja vendégül a kontinens legjobbjait, már ami a férfiakat illeti, hazánkban ugyanis 2004-ben és 2014-ben is rendeztek már női tornát. Ez lesz a második 24 csapatos Eb, és másodjára fordul elő, hogy egynél több házigazdája lesz.

Az eredeti tervek szerint hat városban zajlottak volna a küzdelmek, ám Veszprém 2019-ben kikerült a helyszínek közül, így maradt Budapest, Debrecen és Sszeged, valamint Pozsony és Kassa.

A selejtezőben 44 ország válogatottja versengett a húsz kiadó helyért (a rendezők és a 2020-as Eb döntősei alanyi jogon résztvevői a tornának), a csoportsorsolást tavaly május elején tartották, amelyet a magyar válogatott a második kalapból várt.

Az elsőből Portugáliát kaptuk csoportellenfélnek, a harmadikból Izlandot a negyedikből pedig Hollandiát.

Az Európa-bajnokságra minden csapat húsz játékost nevezhet, a meccsekre 16-ot. A csoportkör, a középdöntő és az egyenes kieséses szakasz során legfeljebb két-két játékos cserélhető a bő, 35 fős keretben lévő kézilabdázókra, azaz az Eb alatt maximum hat változtatás lehetséges.

Kik?

2020 után második alkalommal vesz részt 24 csapat a kontinenstornán, Magyarország és Szlovákia értelemszerűen a rendező jogán, Spanyolország címvédőként, míg Horvátország a tavalyelőtti Európa-bajnokság másik döntőseként. A három „állandó” szereplő idén is jelen lesz az Eb-n: a spanyolok és a horvátok mellett Franciaország is ott volt az eddigi összes, szám szerint 14 tornán. Ilyen tekintetben a magyar válogatott is az élmezőnybe tartozik, hiszen eddig 12-szer szerepelt Európa legjobbjai között (2000-ben és 2002-ben maradt le), a fenti három csapaton túl csak Dánia, Németország, Oroszország és Svédország büszkélkedhet több részvétellel (13).

Az idei mezőnyből Szlovénia (12), Izland (11), Csehország (10), Norvégia (9) és Lengyelország (9) is rendszeresen képviselteti magát a férfi Eb-ken, és Észak-Macedónia (6), Fehéroroszország (6), Portugália (6), Szerbia (6), Ukrajna (6), Montenegró (5), Ausztria (4) és Szlovákia (3) is vissza-visszatérő vendégnek számít. Az előző, norvég, osztrák, svéd közös rendezésű tornával ellentétben (amikor három is volt) ezúttal nem lesz debütáns, a 2020-ban bemutatkozó Bosznia-Hercegovina és Hollandia, valamint az 1998-ban egyszer már kijutó Litvánia is másodszor vehet részt Európa-bajnokságon.

A csoport (Debrecen): Dánia, Észak-Macedónia, Montenegró, Szlovénia

B csoport (Budapest): MAGYARORSZÁG, Hollandia, Izland, Portugália

C csoport (Szeged): Horvátország, Franciaország, Szerbia, Ukrajna

D csoport (Pozsony): Ausztria, Fehéroroszország, Németország, Lengyelország

E csoport (Pozsony): Bosznia-Hercegovina, Csehország, Spanyolország, Svédország

F csoport (Kassa): Litvánia, Norvégia, Oroszország, Szlovákia

Hol?

Budapest, MVM Dome

A magyar főváros és az MVM Dome lesz az Európa-bajnokság fő helyszíne, 23 mérkőzést rendeznek a december közepén átadott, 20 022 fő befogadására alkalmas csarnokban. A magyar válogatottat is felvonultató B jelű négyes és az 1. számú középdöntőcsoport találkozóin túl az elődöntőknek, az 5. helyért és a bronzéremért vívott meccsnek, valamint a finálénak is az MVM Dome-ra keresztelt népligeti létesítmény lesz a helyszíne.

Debrecen, Főnix Aréna

A 2002-ben épült, 2021-ig Főnix Csarnok névre hallgató, 6500 fős aréna teljes ráncfelvarráson esett át tavaly. Na, nem mintha nem lett volna alkalmas egy hasonló rangú sportesemény fogadására: 2004-ben, illetve 2014-ben is rendeztek itt női kézi-Eb-meccseket, de például torna-vb, futsal-Eb, rövidpályás gyorskorcsolya Európa- és világbajnokság is volt már a Főnixben. Aki az A csoport, azaz Szlovénia, Dánia, Észak-Macedónia és Montenegró küzdelmeire kíváncsi, annak itt a helye.

Kassa, Steel Aréna

Szlovákia második legnagyobb városa és csarnoka az F csoport csapatait látja vendégül, illetve abból hármat, mert Norvégia, Oroszország, Litvánia mellett itt játszik majd a házigazda szlovák válogatott is. A Kassa belvárosában, 2006-ban átadott arénában telt ház esetén 8373 néző foglal helyet a lelátón és javarészt hokit néz, mert a mindennapokban a HC Kosice jégkorongcsapat otthona, többek között két elit hokivébét is rendeztek már itt.

Pozsony, Ondrej Nepela Aréna

Az öt helyszín közül Pozsonyban lesz a legtöbb Eb-meccs (24), hiszen a szlovák főváros a csoportkör során két négyest is vendégül lát, és középdöntőket is rendeznek a 10 055 fős csarnokban. A D csoportban Németország, Ausztria, Fehéroroszország és Lengyelország szerepel, az E-ben pedig a spanyolok, a svédek, a csehek és a bosnyákok találkoznak. A kassaihoz hasonlóan az Ondrej Nepela Arénába is elsősorban jégkorongot nézni járnak a nézők, hétről hétre itt játszanak a Slovan Bratislava jégkorongozói, de NHL-előszezonmeccseket és két elit hoki-vb-t is rendeztek már az 1940-ben épült, 2011-ben teljesen felújított arénában.

Szeged, Pick Aréna

Ha van város, amely rászolgált egy új kézilabdacsarnokra, akkor az Tisza-parti. A Pick Szeged új otthona a tavalyi év végén készült el, 8143 főt képes befogadni, és biztosak lehetünk abban, hogy nemcsak a francia, horvát, szerb, ukrán összetételű Eb-csoportban, hanem a BL-meccseken is rendre megtelik majd a lelátó.

Hogyan?

Hat négycsapatos csoportban kezdődnek a küzdelmek, majd három-három találkozó után lefeleződik a mezőny. A kvartettek első két helyezettjei a január 20-án kezdődő középdöntőben folytatják (az A, B, C jelű négyesekből a budapesti, 1-es számúba jutnak, a másik háromból a pozsonyi 2-esbe), ahova magukkal viszik a csoportból másik továbbjutó elleni eredményüket.

A hatcsapatos középdöntőkben mindenki négy meccset játszik, a kialakuló sorrend alapján az első kettők az elődöntőben küzdhetnek tovább (nem mellesleg részvételi jogot szereznek a 2023-as világbajnokságra), a csoportharmadikok pedig az ötödik helyért játszhatnak. A vb-vel ellentétben további helyosztók nem lesznek, középdöntőbeli eredményeik alapján rangsorolják a csapatokat.

Menetrend:

Csoportmeccsek (36): január 13–18.

Középdöntős meccsek (24): január 20–26.

5. helyért: január 28.

Elődöntők: január 28.

Bronzmeccs: január 30.

Döntő: január 30.

Tőlünk kik?

Gulyás István szövetségi kapitány szombaton véglegesítette a magyar válogatott 20 fős Eb-keretét, amelyből mérkőzésenként 16-an léphetnek pályára, és mint írtuk, a csoportkör, a középdöntő és az egyenes kieséses szakasz folyamán 2-2 cserelehetősége lesz a kapitánynak a 35-ös bő keretből. Sok kérdés aligha merülhetett fel, az elmúlt években körvonalazódott, kire milyen szerepkörben számít a szövetségi kapitány, ennek megfelelően alig találkozunk megkérdőjelezhető kerettaggal a névsort vizsgálva.

A magyar férfi kézilabda-válogatott kerete az Európa-bajnokságra:

Kapusok: Borbély Ádám (Fejér-B.Á.L. Veszprém), Mikler Roland (Pick Szeged), Székely Márton (Eurofarm Peliszter, észak-macedón)

Jobbszélsők: Bujdosó Bendegúz (Ferencváros), Rodríguez Alvarez Pedro (Balatonfüredi KSE)

Jobbátlövők: Ancsin Gábor (Grundfos Tatabánya), Máthé Dominik (Elverum Handball, norvég)

Irányítók: Győri Mátyás (Grundfos Tatabánya), Hanusz Egon (TVB Stuttgart, német), Lékai Máté (Telekom Veszprém)

Beállók: Bánhidi Bence (Pick Szeged), Rosta Miklós (Pick Szeged), Sipos Adrián (Telekom Veszprém), Topic Petar (Balatonfüredi KSE)

Balátlövők: Bodó Richárd (Pick Szeged), Nagy Bence (Ferencváros), Ligetvári Patrik (Telekom Veszprém), Szita Zoltán (Wisla Plock, lengyel)

Balszélsők: Bóka Bendegúz (Balatonfüredi KSE), Sunajko Stefan (Grundfos Tatabánya)

Protokoll?

A női világbajnoksághoz hasonlóan a tornán csak a koronavírus elleni vakcinát megkapott vagy a betegségen átesett játékosok szerepelhetnek. Az egészségügyi protokoll szerint kétnaponta kötelező PCR-teszten esnek át a résztvevők. Amennyiben valakié pozitív lesz, a játékost elkülönítik a többiektől, de a vele érintkezésbe került társak nem minősülnek automatikusan kontaktszemélynek, negatív teszt esetén folytathatják az Eb-t, ahogyan a delegáció többi tagja is.

A szurkolók – ahogy a tavaly nyári foci-Eb-n – csak karszalaggal juthatnak be a csarnokba a Eb magyarországi helyszínein, továbbá be kell mutatniuk a védettségi igazolványukat vagy a 72 órán belüli negatív PCR-tesztjüket, valamint a védettséget igazoló dokumentumon szereplő személyazonosító okmányukat (személyi igazolvány, útlevél).

A fővárosban a budaörsi Tesco, a fóti Auchan vagy a Groupama Aréna parkolójában lehet hozzájutni a karszalagokhoz, Debrecenben a Hódos Imre Sportcsarnok, Szegeden pedig a Tisza Center parkolójában.

Hogy volt?

1994-ben Portugáliában, akkor még 12 csapat részvételével rendezték az első kontinenstornát, amelynek végén (az első öt tornából négyet megnyerő) Svédország emelhette magasba a végső győztesnek járó serleget (Magyarország a hetedik lett). Azóta nem múlt el úgy páros év, hogy ne találkoztak volna Európa (tehát gyakorlatilag a világ) legjobb kézilabda-válogatottjai, és persze létszámbővítés is volt: 2002 óta már 16-an, 2020 óta pedig 24-en mérik össze erejüket. 2018-ig mindig egy országra bízták a rendezést, az előző Eb-n viszont szakítottak a hagyománnyal, Ausztria, Norvégia és Svédország közösen nyerte el a jogot.

Ami az éremtáblázatot illeti, a spanyolok állhattak legtöbbször dobogóra (8), ám „csak” kétszer annak legmagasabb fokán (négy ezüst és két bronz is van a vitrinben). Őket követik a hat-hat éremmel büszkélkedő horvátok és a dánok, ám míg előbbiek Eb-győzelme még várat magára (három ezüst, három bronz), utóbbiak egy második és három harmadik hely mellett már kétszer nyertek Európa-bajnokságot.

A francia és a svéd válogatott öt-öt érmet szerzett eddig, de akkor általában nem adták alább az aranynál, a gallok háromszoros, a skandinávok négyszeres Eb-győztesnek vallhatják magukat (két bronz, illetve egy ezüst is összejött nekik), azaz Franciaország végső sikere esetén beéri a rekordgyőztes svédeket. Éppenséggel a németeknek is teljes az éremkollekciójuk (két arany, egy-egy ezüst és bronz), Oroszország ugyancsak háromszor járt döntőben, amiből egyet megnyert, kettőt elveszített, és a szlovén (ezüst), a szerb (ezüst), a jugoszláv (bronz), az izlandi (bronz), valamint a norvég válogatott (bronz) is megtapasztalhatta egyszer-egyszer, hogy milyen Eb-dobogón állni. Magyarországnak ez eddig még nem jött össze, a legjobb helyezésünk az 1998-as hatodik hely.

Hol láthatom?

Aki valamelyik helyszínen szeretné élvezni az Európa-bajnokság hangulatát, annak érdemes mihamarabb felkeresnie a torna hivatalos jegyoldalát. Annak sem kell kétségbe esnie, aki lemaradt a jegyről, vagy csak egyszerűen kényelmes foteljából akarja nézni az Eb-t, az M4 Sport, az M4 Sport+ és az M4sport.hu az összes meccset élőben közvetíti.

A csoportküzdelmek során kettő (18.00 és 20.30), a középdöntőkben három idősávban (15.30, 18.00, 20.30) rendeznek mérkőzéseket, azaz a televízióban naponta legalább kettőt élőben követhetnek nyomon a nézők, de lesz olyan nap is, amikor hármat vagy négyet.

(Forrás: hirado.hu)