Cseresnyés Péter: legyen béke!

(Fotó: Gergely Szilárd)

„A haza nem csak föld és hegy, halott hősök, anyanyelv, őseink csontjai a temetőkben, kenyér és táj, nem. A haza te vagy, szőröstül-bőröstül, testi és lelki mivoltodban.”

Így kezdte a polgármester az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 174-ik évfordulóján az ünnepi beszédét. A városi ünnepséget a Medgyaszay Házban tartották, a Deák téri zászlófelvonást és koszorúzást követően. Balogh László felelevenítette az akkori március 15-e eseményeit, s kiemelte: 1848 március idusán apáink és anyáink, őseink és hőseink áldozatával egy, a szabadságot és méltóságot a szívébe oltó nemzet lépett a történelem színpadára. Egységgé lett – testestül-lelkestül.

–  A szabadság és méltóság nem tulajdonom, nem alanyi jogom, nem az én akaratának függvénye és járandósága; a szabadság és méltóság emberi összetartozásunk köteléke, egymás felé forduló tekintetünk összessége, tett, melyben felcsillan a közös jövő képe. A közös haza, a közös otthon álma, mely Márai szavaival nem csak föld és hegy, halott hősök, anyanyelv, hanem mi magunk, testestül-lelkestül. A mi munkánk és tettünk, a mi segítségünk, a mi vérünk és verejtékünk, a földet bevető lendítésünk: a mag, mely felnő, a ház, mely megvéd, az ének, mely elringat, a tánc, mely szerelmet ad, az áldás, mely magad vagy. A szabadság te magad vagy, áldásodban és ajándékozásodban, a másik emberhez való odafordulásodban, az önként vállalt elköteleződésedben. A gesztusban, mikor otthonod küszöbén fogadod a szenvedőt, ételt, ágyat és méltóságot adsz a kivetettnek, szabad cselekvést a nélkülözőnek. Ez te magad vagy; ez mi magunk vagyunk, magyarként és szabad emberként, kik képesek kezet és menedéket nyújtani – mondta a polgármester.

Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, ne engedjünk a ’48-ból! Mint kiemelte, a 12 pont és az áprilisi törvények ma sincsenek hatályon kívül, így beszédében azokat állította a mával párhuzamba, hangsúlyozva a legfontosabbat: legyen béke!

– Béke, mert a háború kiforgat minket emberi valónkból. Béke, mert a háború elpusztíthat mindent, amit a nap nap utáni munkával felépítettünk, amit a következő generációnak áthagyományozhatunk. Béke, mert minden egyes, a háború oltárán feláldozott élet pótolhatatlan kárt jelent. Azt hinné az ember, hogy ha semmi másban nem, ebben az egy kérdésben egyetérthetünk. Személy szerint is megdöbbentőnek tartom, hogy nem ez a helyzet. Vannak olyanok, akik szavakkal, tettekkel sürgetik, hogy értelmetlenül, kilátástalanul belesodródjunk a szomszédunkban dúló háborúba. Meggyőződésem, hogy nem engedhetünk a ’48-ból. Nem engedhetünk a jogállamiságból, a sajtó, a gondolkodás, az érdekképviselet, az értékelvűség szabadságából, a nemzet integrációjából, a szolidaritásból és a béke megőrzéséből – fejtette ki Cseresnyés Péter.

A nemzeti ünnep emlékműsora egyben a helyi Petőfi Klub nyitóprogramja is volt. A résztvevők a Kanizsai Fiatalok Közössége által színpadra állított, A költő visszatér című előadást láthatták.

Az esti órákban pedig a hagyományos, fáklyás emlékező sétán keresték fel a kanizsaiak a forradalom és szabadságharc városi emlékhelyeit.