(Fotó: Gergely Szilárd)
Nagykanizsán is megemlékeztek a trianoni békediktátumról. A nemzeti összetartozás napján tartott eseményen Balogh László polgármester azt mondta, 1920-ban az ezeréves hagyomány generációról generációra való átörökítése is csorbát szenvedett, de - utalva a Szózatra – a magyarság ezt is túlélte.
- Háború övezte veszélyben, megfogyva bár, de törve nem, él nemzet e hazán! Mert egy test vagyunk, egy lélek, mely nem a múltba révedve, emlékeibe temetkezve létezik, hanem apái hagyatékát újjáépítve a jövőbe tekint, hogy kölcsönkérje azt gyermekeitől, hittel, hogy dúsan és erőben megsokszorozva adja vissza azt - mondta a városvezető.
Balogh László: 1920. június 4-én azonban megfordult a folyó, megszakadt a természet rendje, hagyaték nélkül maradt a gyermekek kölcsönkapott világa (Fotó: Gergely Szilárd)
Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő hangsúlyozta, hogy 102 év után is magyarok maradtak az elszakított területeken élők, de ez nem mindig és mindenhol könnyű számukra. Úgy fogalmazott, az 1920-as békediktátum úgy szakította darabokra a magyarságot, mint ha egy fa törzsét nyolcfelé hasították volna, de – mint mondta – ha hagyják, akkor mind a nyolc része virágot és gyümölcsöt hoz, azonban arra is rámutatott: nem mindig hagyják.
(Fotó: Gergely Szilárd)
- A mai napig léteznek olyan árnyékok, odavetett nyilatkozatok, amelyek azokat az évtizedeket idézik fel, amikor jogtipró törvény, önkény, erőszak alkalmazásával sokan, sokfelé dolgoztak azon, hogy ennek a fának ne nyolc élő ága legyen, hanem csak egy. De az sem baj szerintük, ha talán egy sem - tette hozzá az országgyűlési képviselő, aki szerint illúzió lenne azt hinnünk, hogy nehéz a nyomára akadnunk ezeknek a törekvéseknek. Ha ilyennel szembesülünk, nincs helye semmiféle békés belenyugvásnak, szelídségnek.
(Fotó: Gergely Szilárd)
Cseresnyés Péter végül elmondta: fájdalom, de az anyaországtól elszakított magyarság megmaradásának nemcsak határainkon kívül vannak ellenségei, hanem a magyar közélet egyes régi vagy új internacionalizmuson nevelkedett képviselői is azon dolgoznak, hogy a magyar veszítse el a magyarságát, ha a lakcímkártyájában más ország szerepel.
A megemlékezés koszorúzással ért véget.
Minden korosztály megtalálta a számára kikapcsolódást nyújtó programot.
A Nagykanizsai Erdészet nyugalmazott kerületvezető erdésze az egri vándorgyűlésen vehette át az elismerést.
Háromoldalú együttműködést kötött az önkormányzat annak érdekében, hogy a város és környéke alatt található geotermikus energiát kibányásszák és hasznosítsák.
Cseresnyés Péter: „Minden hazafinak, aki valaha is felemelte a szavát az elnyomás ellen, tisztelet és örökös emlékezet jár.”
A napokban tartották a Nagykanizsai Tankerületi Központ Tankerületi Diákönkormányzati Tanácsa által kiírt pályázat eredményhirdetését.
A Nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórház a Halis-könyvtárral közös szervezésben június 20-án (csütörtök) 16 órakor tudományos előadásokra hívja a lakosságot a bibliotékába.
A hagyományoknak megfelelően a Csónakázó-tónál tartotta Semmelweis-napi ünnepségét a Nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórház.
A kiemelkedő eredményeket elért diákok munkáját ismerték el az önkormányzat, a tankerület és szakképzési centrum közös ünnepségén.
Balogh László: köszönöm annak a 8394 kanizsainak, aki megtisztelt bizalmával és rám szavazott, illetve mindazoknak a segítőknek, támogatóknak akik a háttérben dolgoztak.
Balogh László polgármester és Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő a békét támogatja.
A NagyON Kanizsa DJ PARTY-ra hívta a kanizsaiakat.
Pályaorientációs napot tartott a Pannon Egyetem Nagykanizsa.
Az ÉVE tehetetlenségét meg nem valósított beruházások, állami források visszafizetése, az utak, járdák és a közterületek állagromlása fémjelzi.
A kerékpárút nem méhlegelő!
Magyarországra költözött a német színésznő.
Erről valahogy elfelejt beszélni az ÉVE-frakció.