A nemzet egy és oszthatatlan

Trianon a legnagyobb veszteség a magyar történelemben (Fotó: Gergely Szilárd)

Nagykanizsán a Nagy-Magyarország-emlékműnél emlékeztek meg a Nemzeti Összetartozás Napján a trianoni békediktátum 104. évfordulójáról.

Balogh László polgármester a szomorú évforduló kapcsán úgy fogalmazott: kettős lett a világ, kettős a mércéje. Toleranciáról szól, és közben monologizál, elfogadásról beszél, miközben közösségeket negligál, gyermekek nemi jogait védi, mialatt hagyományt és családmodellt démonizál. Szivárványról szól, sokszínűről, befogadó közösségről: de hol van a székely autonómia, hol a soknemzetű Európa?!

Hol a sok szín és kultúra, hol a nyelv, a hit és a hagyomány: hova tűnt Európa?! És mindez velünk kezdődött, mi voltunk a példa, a kísérleti nyúl, az áldozatra szánt zsákmány-préda - tette  hozzá a polgármester, aki szerint

a 104 évvel ezelőtti trianoni diktátum kapcsán mutatkozott meg elsőként a pusztító erő, amikor fontosabbá vált az érdek, mint az érték, és alku tárgya lett a nép, amikor temetők közé falat emeltek és családokat téptek szét.

Hasonlóképpen fogalmazott emlékező beszédében dr. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője, volt honvédelmi miniszter, aki aláhúzta: Magyarország a monarchia részeként sodródott bele az I. világháborúba, semmilyen érdek nem vezérelte, mégis a legnagyobb árat fizette.

A parlamenti képviselő szerint bár Trianon a legnagyobb veszteség a magyar történelemben, a keserűséget mégis tudni kell reménnyé formálni, amit a Nemzeti Összetartozás Napja is sugall. Ceruzával meg lehet húzni a határokat, de magyar nemzet attól még egy és oszthatatlan.

Az emlékező beszédeket követően az önkormányzat és a város civil szervezetei helyeztek el koszorúkat az emlékműnél.