(Fotó: Gergely Szilárd)
Tizenötödik alkalommal rendezték meg Nagykanizsán a Dalos Találkozót, március utolsó napján. A jó hangulatú eseményen 18 művészeti csoport és egy szólista vett részt.
Kámánné Szép Terézia, a VOKE Kodály Zoltán Művelődési Ház intézményvezetője elmondta, hogy a művelődési ház a "MAMIK" Hagyományőrző Dalkörrel közösen szervezte az eseményt.
„Az eseményen18 művészeti csoport és egy szólista vett részt Nagykanizsáról és Kanizsa környékéről. A szervező "MAMIK" Hagyományőrző Dalkör tavaly ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. Egy fantasztikus közösségről van szó, akik szívvel-lélekkel együtt vannak, együtt gondolkodnak és nagyon fontos számukra, hogy a magyar kultúra értékeit bemutassák és tovább ápolják, minél szélesebb körben.”
Balogh László, Nagykanizsa polgármestere büszkén gondol népdal hagyományunkra, mert az a kultúránkba ezer szállal beleivódott.
„Még a beszédnél is régebbi a ritmusos éneklés. Jelen állapotban 200 ezernél is több népdalt tudunk, ami nem jelenti azt, hogy emiatt többek lennénk más nemzetnél. Valószínűleg a többi nemzetnek is korábban rengeteg népdala volt, de ezek az urbanizáció miatt elveszhettek. Mi több kultúra keresztútján fekszünk, ami erősítette a népdal hagyományozódását. Még Trianon is azt erősíthette, hogy a külhoni magyarok identitás őrzése, többek között a népdalok által, erősebbé vált. Így lett olyan népdalkincsünk, amire büszkék lehetünk és lám máig hatóan itt van, hiszen ezen a dalos találkozón is 18 csoport áll elénk és mutatja meg magát és lelkét, hiszen minden népdal a legmélyebb lélekből szól és ennek én örülök és ezért is jövök jó szívvel.”
Gyanó Szilvia, a nagykanizsai Thúry György Múzeum néprajzosa a farsangi időszak, húshagyó kedd és hamvazószerda jelentőségéről is beszélt.
A tárlat a múzeum mintegy 25 ezer darabos, kéttonnányi üvegnegatív-gyűjteményéből válogat, amelyet az 1920-as évek elején leletmentésként vásároltak fel vidéki műtermektől.
Egy estélyi ruha a hónap műtárgya a Thúry György Múzeumban.
Földműves családból indult Békésről, de életútja a magyar szellemi élet egyik legfontosabb alakjává emelte: könyvesboltos, kiadóalapító, szervező, közösségépítő és – sokak számára – erkölcsi iránytű volt.
A település közössége Jókai Mór műve zenés színházi formában láthatta a Monostori Erődben.
Fenyő Miklós a magyar könnyűzene megkerülhetetlen alakja volt, akinek dalai generációkat kötöttek össze.
A kiállítás nemcsak az alkotók művészettörténeti jelentőségét emeli ki, hanem emberi sorsokat mutat be: Faragó optimizmusát és Sass vívódásait.
Az eseményen átadták „A Letenyei Kultúra Mecénása” díjat is.
A kultúra összeköt, kapaszkodót ad, és képes közösséget teremteni akkor is, amikor a világ körülöttünk bizonytalanná válik.
Zalai alkotó munkásságát is díjazták.
Tudomány kategóriában a többek között kémiaversenyeken jeleskedő Betlehem-Simon Rebeka (12. a) győzött, míg sportban a Kanizsa Íjász Egyesület tagja, Hozensteiner Csilla (12. b) érdemelte ki az elismerést.
A klasszikus fúvószenei darabok mellett jazz sztenderdek, közismert dallamok és ritkábban hallható zenei különlegességek is helyet kaptak a programban, amely nagy sikert aratott a hallgatóság körében.