Holokauszt évforduló (Fotó: zalakocka.hu)
A zsinagógában a városból és a környékről 80 éve elhurcoltakra és azokra a muravidéki és Mura menti zsidó áldozatokra emlékeztek, akiket Nagykanizsáról indítottak el a haláltáborok felé.
Elsőként dr. Székely István, a Nagykanizsai Zsidó Hitközség elnöke köszöntötte a jelenlévőket, majd prof. dr. Grósz Andor, a MAZSIHISZ elnöke emlékezett. Arról beszélt egyebek mellett, hogy a leszármazottakra vár a kötelesség, hogy emlékezzenek és emlékeztessenek mindenkit arra a gyalázatra, ami megtörténhetett az országban a zsidósággal a 20. század 30-as, 40-es éveiben, aminek következtében felmenőiket gettóba kényszerítették.
Minden évben leróják tiszteletüket a több százezer érintett, köztük több mint 3 ezer nagykanizsai és környékbeli áldozat előtt.
A nagykanizsai zsidók a vészkorszak előtt a város társadalmában munkájukkal, áldozatos munkájuk okán hitték, hogy érdemeik a gazdasági korlátozások dacára megvédik őket, családjukat és életüket. De nem így történt. Arról is beszélt, hogy napjainkban is vannak szélsőséges eszméket valló csoportok, ám hazánkban nem érik fizikai atrocitások a zsidókat.
A továbbiakban Clair Wosk, a nagykanizsai holokauszt túlélő Günsberger Ottóné, Erős Éva leánya osztotta meg a közelmúltban elhunyt édesanyja szavait, majd Darvas István főrabbi emlékezett Zucker Immánuel főkántor közreműködésével, végezetül a budapesti Lauder Iskola Sirim Kórusa lépett el.
A megemlékezésen részt vett Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő és Balogh László Nagykanizsa polgármestere is.
A fesztivál programja március 14-ig tart, lesz kiállítás, előadás, nőnapi rendezvény, megemlékezés és jubileumi koncert is.
Országos kémiaversenyen bizonyított a nagykanizsai diáklány, különdíjjal ismerték el Rebeka tehetségét.
XIV. Leó pápa a hallgatás és a mértéktartás útjára hív.
Gyanó Szilvia, a nagykanizsai Thúry György Múzeum néprajzosa a farsangi időszak, húshagyó kedd és hamvazószerda jelentőségéről is beszélt.
A tárlat a múzeum mintegy 25 ezer darabos, kéttonnányi üvegnegatív-gyűjteményéből válogat, amelyet az 1920-as évek elején leletmentésként vásároltak fel vidéki műtermektől.
Egy estélyi ruha a hónap műtárgya a Thúry György Múzeumban.
Földműves családból indult Békésről, de életútja a magyar szellemi élet egyik legfontosabb alakjává emelte: könyvesboltos, kiadóalapító, szervező, közösségépítő és – sokak számára – erkölcsi iránytű volt.
A település közössége Jókai Mór műve zenés színházi formában láthatta a Monostori Erődben.
Fenyő Miklós a magyar könnyűzene megkerülhetetlen alakja volt, akinek dalai generációkat kötöttek össze.
A kiállítás nemcsak az alkotók művészettörténeti jelentőségét emeli ki, hanem emberi sorsokat mutat be: Faragó optimizmusát és Sass vívódásait.
Az eseményen átadták „A Letenyei Kultúra Mecénása” díjat is.
A kultúra összeköt, kapaszkodót ad, és képes közösséget teremteni akkor is, amikor a világ körülöttünk bizonytalanná válik.
Zalai alkotó munkásságát is díjazták.