Egy átlagos, 4 fős magyar háztartás 128 000 forintnyi élelmiszert pazarol el évente (Illusztráció, a kép forrása: pexels.com)
Idén lett 5 éves a Nébih Maradék nélkül élelmiszerpazarlás-megelőzési programja, amelynek megünneplését szeptember 29-re, vagyis az élelmiszerpazarlás elleni világnapra időzítette a hivatal.
Az alkalomból „Nem leszek szemét!” címmel nyereményjátékkal egybekötött közösségi média kihívás indult. A játék célja, hogy az élelmiszerpazarlást megelőző egyéni erőfeszítések a közösség erejének köszönhetően megsokszorozódjanak, és ezáltal minél szélesebb körben megismerjék a problémakört, valamint a lehetséges megoldásokat.
Az élelmiszerpazarlás korunk egyik legjelentősebb fenntarthatósági kérdése.
A teljes élelmiszerláncot érinti a probléma, de a fejlett országokban a kidobott élelmiszerhulladék mennyiségének több mint feléért a háztartások felelősek. Az ENSZ 2016-ban közzétett fenntartható fejlődési célkitűzése, hogy 2030-ig felére csökkenjen a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék. Bár hazánkban 2016 és 2019 között 4%-kal (68 kg-ról 65 kg-ra) csökkent a fejenként kidobott élelmiszer mennyisége, a kitűzött cél eléréséhez továbbra is komoly erőfeszítéseket kell tennünk. Ráadásul a kidobott élelmiszer fele elkerülhető lenne, amelyet pénzösszegre átváltva elmondhatjuk, hogy
egy átlagos, 4 fős magyar háztartás 128 000 forintnyi élelmiszert pazarol el évente.
Ennek legnagyobb részét a készételek – vagyis a legtöbb befektetett energiát igénylő kategória – adják, évente 13,7 kg kerül a szemetesbe. Ezt követik a zöldségek és gyümölcsök (5,9 kg), majd a pékáruk (5,3 kg).

Maradék nélkül - csökkentsük együtt az élelmiszerhulladékok mennyiségét! (A kép forrása: maradeknelkul.hu)
Az élelmiszerpazarlás csökkentés fő eszköze a szemléletformálás, amelyet már fiatal korban el kell kezdeni. Erre az elmúlt 5 évben kiemelt hangsúlyt fektetett a Nébih:
több mint 10 000 gyerek számára tartottak szemléletformáló foglalkozást személyesen a Maradék nélkül program munkatársai.
Emellett a foglalkozásokhoz kapcsolódó tudásanyagot egy rendkívül sokszínű oktatási eszköztár formájában – foglalkoztató füzet, prezentációk, animációs videók, online tanóra – tette közzé a hivatal, amely bárki számára szabadon elérhető.
Másik fontos célcsoport a felnőtt lakosság, akik kiemelt szerepet játszanak a jövő generáció szokásainak kialakításában is. Őket kívánja megcélozni a Nébih „Nem leszek szemét!” kihívása, amely idén szeptember 29-től október 16-ig tart. A Maradék nélkül program munkatársai arra buzdítanak mindenkit, hogy
a játék bő két hete alatt osszák meg ismerőseikkel, barátaikkal, hogy ők mit tesznek az élelmiszerpazarlás ellen.
A kidobott élelmiszerhulladék mennyiségének több mint feléért a háztartások felelősek (Illusztráció, a kép forrása: pexels.com)
Ehhez számos ötletet, informatív grafikát és egyéb tippet találnak a Maradék nélkül közösségi média felületein, de olyan játékos bejegyzésekkel is találkozhatnak a résztvevők, mint az Élelmiszerpazarlás-BINGO.
A kihíváshoz kapcsolódó nyereményjátékban a játékszabályzatban felsorolt aktivitásokkal pontokat is szerezhetnek a résztvevők. Például, ha másokat is meghívnak a kihívásba, megosztják kedvenc maradékmentő receptjüket, vagy ha jelentkeznek a Nébih 3. háztartási élelmiszerhulladék mérési akciójára.
Minél több pontot gyűjt valaki, annál többféle nyereményért szállhat versenybe. A nyereményjátékban való részvétel regisztrációhoz kötött, a megosztott bejegyzéseknek pedig tartalmazni kell a #nemleszekszemét jelölőcímkét és a @maradéknelkül jelölést. A kihívás és a nyereményjáték részletei itt érhetők el: https://maradeknelkul.hu/a-kozosseg-erejevel-az-elelmiszerpazarlas-ellen/
(Forrás: portal.nebih.gov.hu)
Veszélyes helyzetet rögzített egy autós fedélzeti kamerája a 7-es főút balatonfenyvesi szakaszán. A felvételen jól látszik, ahogy egy kisebb csapat szarvas a vasút mentén fut, majd váratlanul az úttestre tör, egyenesen az autók közé.
Nagy területen 20 Celsius-fok fölé emelkedett a levegő hőmérséklete.
A tojásfán és a tojásalagútban több mint 12 ezer hímes tojás kapott helyet.
A keresztény egyház virágvasárnap Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékezik, amikor a tömeg olajfa, vagy pálmagallyakat terítve köszöntötte őt.
Az erdőjárás ez idő tájt fokozott óvatosságot igényel - hívta fel a figyelmet közösségi oldalán Magyarország egyik legnagyobb állami erdő- és vadgazdálkodója.
Három zalai városban is feltűnhetnek: Zalaegerszegen, Nagykanizsán és Keszthelyen.
A vármegye számos településén tartanak megemlékezéseket az 1848-1849-es forradalomról és szabadságharcról.
Nemzeti színekben kerülhet tölcsérbe a fagyi az ünnepi hétvégén.
Az érintett települések között szerepel többek között Nagykanizsa, Keszthely, Hévíz, Zalaegerszeg, Zalakaros, Balatongyörök, Pacsa, Letenye, Lenti, Zalaszentgrót és számos kisebb zalai község is. A lista több mint száz települést tartalmaz, a teljes felso
2000 és 2010 között a magyarországi fészkelőfecske-állomány 62 százaléka eltűnt.