Nem lehet a vonatokat „eltéríteni”, azok a leggazdaságosabb, legoptimálisabb útvonalon járnak, így logisztikai központ is ott épül, amerre a szerelvények közlekednek

Illusztráció (A kép forrása: pixabay.com)

Nem lehet sem az állami vasúttársaságok, sem a magántársaságok vonatait „eltéríteni”, azok a leggazdaságosabb, legoptimálisabb útvonalon járnak, így logisztikai központ is ott épül, amerre a szerelvények közlekednek.

A napokban jelentették be, hogy Zalaegerszegen épül fel az a logisztikai központ, amely az adriai kikötők és Magyarország, Szlovákia, Csehország valamint Lengyelország között közlekedő tehervonatok rendezésének helyszíne lesz. A vasúti-közúti konténerterminált a Metrans nevű vállalkozás építi, csak ennek a cégnek naponta 12-14 szerelvénye halad el a megyeszékhely mellett, ahol az utóbbi években jelentősen megnőtt a teherforgalom, főleg a konténerszállítás volumene. 

A bejelentés után az ÉVE a közösségi oldalán feltette a kérdést, hogy Cseresnyés Péter és munkatársai közbenjártak-e a kormánynál, hogy Kanizsára csábítsák ezt a logisztikai konténerterminált.

Nos, az ÉVE-frakció tagjai nézzenek a vasúti térképre és a dolgok mögé, mielőtt ismét feleslegesen politikai hangulatkeltésbe kezdenek! Vélhetően ők is tudják, hogy gazdaságossági szempontok alapján döntött a kontinens piacvezetői közé tartozó vállalat a konténerterminál megyeszékhelyen történő megépítése mellett, de mégis igyekeznek hangulatot kelteni.

Ők is tudhatják, hogy Kanizsa (sajnos) már nem olyan jelentős vasúti teherforgalmi csomópont, mint volt régen. Az előző évtizedek alatt a Budapest-Balaton-Nagykanizsa-Murakeresztúr vonalon lecsökkent a teherforgalom. Mert már a rendszerváltozás előtt cél volt a mérséklése a Balaton déli partján, emiatt már akkoriban több tehervonatot a Dombóvár-Gyékényes vonalon közlekedtettek, így aztán később a gyékényesi határátkelőhöz építette ki a villamos hálózatot a horvát és a magyar vasút is. Ezzel az az átkelő fontosabbá vált a horvát-magyar teherforgalomban a murakeresztúrinál.

Ők is tudhatják, hogy a Velence–Trieszt–Ljubljana–Budapest–Ungvár–Lviv–Moszkva útvonal az egyik páneurópai vasúti folyosó, ezért a hazai szakaszának (Bajánsenye–Zalaegerszeg) fejlesztését felerészben éppen Brüsszel állta.

Ők is tudhatják, hogy amikor erről szó volt a parlamentben, akkor Dél-Zalának több országgyűlési képviselője is volt a törvényhozás épületében, de a nemzetközi vasúti közlekedés változását együtt sem befolyásolhatták.  De azt sem, hogy Szlovénia gyorsabban fejlesztett Horvátországnál, és azt sem, hogy a szlovén-magyar határ schengeni határ lett, emiatt a vasúti teherforgalomban is jelentősen felértékelődött a szerepe, így Zalaegerszeg mellett már évek óta komoly átmenő vasúti forgalom van.

Ők is tudhatják, hogy Magyarországról Horvátországon át (az érintettek közül) csak a fiumei kikötőt lehet gazdaságosan elérni, míg a Szlovénián át vezető vonalon akár a horvát, a szlovén és az olasz kikötők is optimálisan elérhetők. Vagyis abban a viszonylatban Fiume (Rijeka), Koper és Trieszt is egyetlen fővonalon közelíthető meg. Ők is tudhatják, hogy egy cég komoly gazdaságossági számításokat végez a beruházásai előtt, és az üzemeltetésben mindegy egyes plusz kilométer többletköltséget jelent. Ez egy vonat esetében is jelentős összeg, napi több esetében, pláne éves szinten akkora kiadás, hogy meghatározza a fejlesztés helyét.

Ők is tudhatják, hogy sajnálni természetesen lehet a helyzetet, de nem lehet felelőssé tenni érte a nemzetközi folyamatokat, vagyis ők is tudják, hogy a kérdésük felesleges, pusztán politikai hangulatkeltés volt.

Mert a vonatokat „eltéríteni” nem lehet.