Márton és a ludak

(Fotó: Gergely Szilárd)

Márton-napi ünnepséget rendeztek Tótszentmártonban. A település névadójának és védőszentjének ünnepén az óvodások adtak elő hagyományőrző műsort. 

Mihovics József polgármester a programot megnyitó beszédében a jeles naphoz kötődő népi hagyományokat idézte fel.

- Márton-nap zárták le az éves gazdasági munkákat, végeztek az aratással és elkezdődött a téli, pihenő időszak. A pásztorok ilyenkor hajtották be a jószágokat, a cselédek ekkortájt kapták meg éves bérüket, és ráadásként egy libát, mert a szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni - mondta a polgármester. Hozzátette: Márton-napra a must is megforrt, ilyenkor kóstolták meg az újbort is. Márton-nap után kezdődtek a téli társas munkák, a kalákák. A házak kemencéit begyújtották, a pattogó tűz mellett tollat fosztottak, mesét hallgattak, sült tököt, gesztenyét kóstoltak.  

Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő köszöntőjében Szent Márton legendájának tanulságára emlékeztetett.

- Márton rendkívül szerény volt, a közösségért, a szegényekért élt, és nem vágyott magasabb beosztásra. Amikor meg akarták választani püspöknek, akkor egy libaólban húzta meg magát, ám a ludak gágoságukkal elárulták őt - mondta az országgyűlési képviselő. Mártont végül 371-ben szentelték püspökké.