Illusztráció (A kép forrása: Unsplash)
A közös agrárpolitikáról szóló tárgyalások eredményesek voltak, egyetértéshez vezettek-mondta el facebook videójában Lisszabonban Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Ott, ahol 14 éve aláírták a Lisszaboni megállapodást, lehetővé téve az Európai Parlament csatlakozását a Közös Agrárpolitikával kapcsolatos jogalkotáshoz.
A kétnapos lisszaboni egyeztetésen az agrárminiszterek álláspontjai közelítettek egymáshoz, ugyanis megpróbálták feloldani a május végi, Közös Agrárpolitika jövőjére vonatkozó tárgyalások kudarcát. Egyébként a kudarcért felelős Európai Parlament felhatalmazást kapott arra, hogy leüljön a tárgyalóasztalhoz - mondta el Feldman Zsolt a tárgyalások után.
A portugál elnökség a május végén sikertelenül zárult tárgyalások után és a június végére tervezett elnökségét lezáró tárgyalások előtt informális miniszteri ülésen igyekezett közelíteni a tagállami, a parlamenti és a bizottsági álláspontokat. Az elnökség által összeállított kompromisszumos dokumentum és az egész napos szakértői előkészítő tárgyalás alapján az agrárminiszterek nagyon sok kérdésben közös álláspontra jutottak. Magyar részről megnyugtató volt azt hallani, hogy a legtöbb miniszter csatlakozott ahhoz a régóta hangoztatott véleményünkhöz, hogy a gazdálkodóink és az élelmiszer-előállításunk nem eshetnek áldozatul a kompromisszumnak - jelezte az államtitkár.
Feldman Zsolt komoly eredménynek tartja, hogy a zöldülő agrártámogatások legfontosabb új eleme, azaz a területalapú támogatásként működő agrárökológiai alapprogram esetében a tagállamok és a tanács eljutott egy meglehetősen ambiciózus 25%-os költési célhoz, miközben kialakultak azok a rugalmassági szabályok, amelyek biztosítják, hogy a gazdálkodóink forrásvesztés nélkül állhassanak át a fenntarthatóbb termelésre. A körvonalazódó megállapodás lehetővé teszi, hogy a gazdák versenyképességének megőrzése mellett tudjon hozzájárulni a teremtett világunk megóvásához - ismertette Feldman Zsolt.
A környezeti elköteleződésünk mellett a vidéki térségek társadalmi fenntarthatósága a második kiemelt cél számunkra, ezért nem engedhetünk abból sem, hogy a legkisebb, 10 hektárnál kisebb területen gazdálkodók számára egyszerűbb szabályok és a lehető legtöbb támogatási eszköz álljon rendelkezésre. Ebben a kérdésben is sok tagállam, valamint a tanács is egyetért, így alappal lehet abban bízni, hogy a mai találkozóval is tettünk azért, hogy a parlament és a bizottság tárgyalói elfogadják álláspontunkat és kiigazítsák jelenlegi javaslatuk következetlenségeit - mondta az államtitkár.
A harmadik legfontosabb elvi kérdés a kiszámíthatóság és a jogbiztonság ügye, ebben is egység alakult ki a tagállamok között Lisszabonban. A résztvevő agrárminiszterek mind tudják, hogy a gazdálkodás komoly és hosszú távú elköteleződést igényel és ezért a mezőgazdaság egyik legkomolyabb kihívása a generációváltás. A fiatalok számára viszont csak akkor lehet vonzóvá tenni ezt a szép szakmát, ha kiszámítható és átlátható szabályokat és támogatáspolitikát alakítunk ki, ezt a rendezvény elején felszólaló európai fiatalgazdák szövetségének vezetője is hangsúlyozta. Éppen ezért a fennmaradó néhány vitás kérdés közül kiemelten fontos lesz majd Magyarország számára, hogy a hatástanulmány nélkül és jövőbeli jogbizonytalanságot keletkeztető megfogalmazásban született parlamenti javaslatok kikerüljenek a végső megállapodásból.
Az államtitkár hozzátette: a sokszínű európai agrárium vezetői a földrajzi, történelmi és politikai különbségeink ellenére rendkívüli kompromisszumkészséget tanúsítottak - mondta Feldman Zsolt -, hiszen a legtöbb kérdésben képesek voltunk megállapodni úgy, hogy közben a bizottság és az európai parlament legtöbb környezeti és társadalmi elvárásának is megfelel álláspontunk. Magyarországon nem fog múlni a június végi megállapodás, hiszen csak néhány, a gazdálkodóink és élelmiszertermelésünk fennmaradásához elengedhetetlen elvi kérdéshez ragaszkodunk. Ebben hazánkat ma már egy gazdálkodói petíció is ösztönzi.
(Forrás: MTI)
Hónapok óta segítséget kérnek
500 forintot ér most a lájkja.
A visszatérés első igazán fontos állomása ma, szeptember 12-én Kötcse.
Az autósok többsége hoppon maradt a Tisza-kormány segítségétől.
Már a bérnövekedés is zavarja a Tisza-kormányt.
Magyar Péter a benzinturizmussal magyarázza, miért nem lesz ismét védett üzemanyagár.
Akár jégeső is érkezhet Zalába. A HungaroMet figyelmeztet.
Bíró Norbert: Szükség van a vármegyei szintre.
Magyar Péter azt találta mondani: Mi közösen elértünk dolgokat, több európai ország.
Mandoki a Telex megkeresésére arról beszélt, hogy hálás Magyarország Európához való visszatéréséért, Magyar Péter politikai fellépését pedig tiszteletteljes elismeréssel méltatta.
Még az Orbán-kormány intézkedései hatnak
A levél szerzője szerint a parlamentben elhangzott szavak nemcsak az érintett állomány, hanem családtagjaik életét is bizonytalanná tették.
A miniszterelnök még a Diákhitel Központ vezetőjeként a kérdéseket is átírta volna egy meg nem jelent Mandiner-interjúban.
Az ellenőrzéssorozat Zala vármegyére terjed ki, a NAV ugyanakkor konkrét településeket vagy üzleteket nem nevezett meg.
A drágább külföldi szerződésekhez nem nyúlnak.
Orbán Viktor: óriási este ez Európa számára
A dízel ára legutóbb 2022 decemberében volt ilyen magas.
Több mint 1,59 milliárd forint állami pénzről beszélünk.
Felháborító, ami történt az ismert vitaműsorral
Nem készülnek újabb magyar űrhajós küldetésre
Úgy látja azok a körök kerülnek támadás alá, amelyek nem tartoznak a Tisza köreihez.
Előbb ellenőrzik, majd meggyengítik a magyar cégeket
A közmédia indoklása szerint egy korábban adásba került epizód témaválasztása nem felelt meg a tartalmi és szakmai elvárásoknak.
Brüsszel elvárásaihoz igazítják a rendszert
Dél-Zalában nagyon is konkrét kérdés, hogy Lannert szerint melyik iskola számít túl kicsinek vagy „pazarlónak”, és hány intézményt érinthetne az átalakítás.
A helyi vezető mérlegelheti, hogy engedélyezi-e a szolgálatmentességet
A fideszes országgyűlési képviselő közösségi oldalán a kabinet nyolc tagját bírálta, külön kitérve a gazdaság, az önkormányzatok, az egészségügy, az oktatás és a közbiztonság helyzetére.
Az emberek a kommunista rendszer egyik legsötétebb sajátosságaként emlékeznek arra, amikor az állam politikai vagy ideológiai indokokra hivatkozva vont el magántulajdont.