Átadták a Zalaerdő kistolmácsi fejlesztéseit

A szalagátvágás pillanata. A képen Birkás Zoltán, Kistolmács polgármestere, Rosta Gyula, a Zalaerdő zrt. vezérigazgatója, Révész Máriusz kormánybiztos, Cseresnyés Péter, a Mura-program miniszteri biztosa és Dalvári Vince Gábor, az Agrárminisztérium Erdőgazdálkodási Főosztályának főosztályvezetője (Fotó: Gergely Szilárd)

Átadták a Zalaerdő Zrt. kistolmácsi fejlesztéseit. Az erdei lak és a horgászlak felújítására, átépítésére 32,5 millió forint támogatást biztosított a Téry Ödön-program.

Néhány nappal ezelőtt az erdőgazdaság budafai arborétumának új fogadóépületét avatták fel, ma pedig a cég kistolmácsi fejlesztéseit adták át. Rosta Gyula, a Zalaerdő Zrt. vezérigazgatója elmondta, a tó kedvelt a horgászok és a fürdőzők körében, a kisvasúttal pedig erdei vonatozásra indulhatnak a látogatók. Hozzátette, a horgászlakban egy család töltheti a napjait közvetlenül a vízparton, az egykor munkásszállónak épült erdei lak két különálló, de akár össze is nyitható korszerű lakrészében pedig nyolc ember pihenhet kényelmesen.

Dalvári Vince Gábor, az Agrárminisztérium erdőgazdálkodási főosztályvezetője kiemelte, mára az erdők a leglátogatottabb belföldi turisztikai célpontok közé kerültek. Elmondta, csak az állami erdőket évente mintegy 40 millió alkalommal keresik fel a látogatók, az erdőgazdaságok és a nemzeti parkok ökoturisztikai létesítményeiben évente 5 millióan kapcsolódnak ki. Az állami erdőgazdaságok az elmúlt évtizedben mintegy 20 milliárd forintot fordítottak az erdeikben található ökoturisztikai infrastruktúra fejlesztésére, és hasonló nagyságrendűek a folyamatban lévő vagy előkészítés alatt álló programok is.

Az erdei lak egyik nappalija (Fotó: Gergely Szilárd)

Cseresnyés Péter államtitkár, a térség országgyűlési képviselője a Mura-program miniszteri biztosaként elmondta, a program célja az agrárium és a turizmus fejlesztése, ez a kettő egyszerre szolgálja a gazdaságfejlesztést és a helyben élők boldogulását.

– Sokan azt vallják, hogy bárhol lehet élni. Nem számít hova születtünk, hova kötnek a környezetünk és őseink által ránkhagyományozott értékek, mert bárhol megtalálhatjuk azt és az egyéni létezésünk helyszínét is, ahonnan bármikor is távozhatunk. E globalista bárholszemlélet éppen ellentéte annak a lokális közösséget és kultúrát építő eszmeiségnek, amelyre a Mura Nemzeti Program is épül. Mert a program célja és küldetése, hogy támogassa mindazokat, akik az életüket valahol, tehát egy adott helyen szeretnék kiteljesíteni a hely adottságai, történelmi és kulturális örökségét figyelembevéve, a jövőt pedig az előttük járó nemzedékek tapasztalatira alapozzák – fejtette ki a politikus, aki emlékeztett, ezt a gondolkodást most sokan folyamatosan támadják napjainkban. Hozzátette, a Mura-program a támadással és a korszakos szemlélettel dacolva jött létre, a térség egyetlen átfogó fejlesztési terveként.

A horgászlak (Fotó: Gergely Szilárd)

Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos emlékeztett, a kormány azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ra Magyarország legyen az egyik legélhetőbb ország a világon. Hozzátette, az elmúlt 40 évben nem volt olyan kormány, amely annyi pénzt fordított volna az aktív turizmus beruházásaira, mint a jelenlegi. Hangsúlyozta, ez azért is fontos, mert aki rendszeresen mozog, az tovább él, de a munkából is kevesebbet esik ki betegség miatt. Ez térség pedig az adottságoknak és a fejlesztéseknek köszönhetően az aktív turizmust kedvelők paradicsomává válhat.

– Most már teljesen természetesnek vesszük, hogy a turistaházak megváltoztak, hogy kisvasutakat adunk át, és nem is gondolunk bele, hogy micsoda hihetetlen az a fejlődés, amit 2010 óta bejártunk. Azóta már nagyjából 150 turistaház újult meg, tehát a vaságyas, dohos turistaházakból modern, az európai kvánalmaknak megfelelő turistaházak lettek. Éptettünk mintegy 50 új kilátót, újrafestettük a Kéktúra jelzéseit. Rengeteg dolog történt, persze nemcsak az aktív turizmus területén. Hajlamosak vagyunk azt mondani, nem fejlődött az ország, akkor is minden ilyen jó volt. Azóta nagyjából 800 ezerrel több autó van Magyarországon, közben a gépkocsilopások száma a harmadára csökkent, azóta gyakorlatilag a kórházaink megújultak, és hosszan lehetne a sort folytatni – fejlette ki a kormánybiztos.

A kisvasútfejlesztés szeptemberben indul, ennek részeként a síneket a mostani végállomástól egészen a faluig meghosszabbítják.

Kattintson a galériára, és nézegessen képeket az erdei és a horgászlakról is!