(Fotó: MOME/Somorjai Balázs, a kép forrása: ArtNews)
Több mint 500 év után mostantól az év bármelyik napján újra gregorián énekek töltik be a salföldi Pálos kolostorromot. A Magyarországon egyedülálló kezdeményezésre még az UNESCO is felfigyelt.
Egy marék egyetemista és két kutatótanáruk munkája kellett ahhoz, hogy 2021 elejére a világhálón elevenedjenek meg az egyetlen hazai alapítású szerzetesrend hangai. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) hallgatói ugyanis egy olyan honlapot szerkesztettek, amely nemcsak képeken mutatja meg, hogy néz ki most, és hogy nézhetett ki a XIV-XV. században a salföldi Pálos kolostor, hanem rekonstruálták annak egykori hangzásvilágát is. A gregorián énekek a speciális utómunkának köszönhetően valóban úgy szólnak, mintha a kolostor sokszáz évvel ezelőtt még álló falai között hallgatnánk őket, de a tervezők ügyeltek arra is, hogy a környező erdők élővilágába is belehallgathasson a látogató.
A Káli-medence őshonos állatainak hangjait Dr. Ország Mihály állathangkutató páratlan, saját gyűjtésű hangarchívumából válogatták össze. Ez a MOME és a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetében (FTI) működő Zenei Műhely közös munkájának első, kézzel fogható eredménye, amely azonnal felkeltette az UNESCO érdeklődését is. A magyar projekt ezért a világszervezet idei, “A hang hete” elnevezésű online programjában is bemutatkozik.
“Azt szeretnénk, ha az oldal látogatói nemsokára a romok látogatói is lennének. Mi megmutatjuk ugyan, hogy milyenek lehettek az évszázadokkal ezelőtti élet hangjai, de igazán boldogok akkor lennénk, ha ezzel minél többeket arra ösztönöznénk, hogy személyesen is felkeressék Salföldet” – mondta Hajnóczy Csaba zenekutató, a projekt MOME-s házigazdája, aki azt is elárulta, hogy ezt még csak a kezdetnek szánták.
“A célunk kettős: a jövőben turisztikai applikációt és további honlapokat fejlesztünk hogy bárki távolról is megismerhesse a bemutatott helyszínek hangtáját és hangzó örökségét, de amint lehet, programokat is szeretnénk szervezni a romokhoz: hangvadász kirándulásokat, a pálosok örökségéhez kötődő zenei-művészeti fesztiválokat” – tette hozzá Mizsei Zoltán ötletgazda, az FTI kutatója és a Zeneakadémia egyházzenész tanára.
A kolostorrom a Balaton-felvidéken, félórányi gyalogútra fekszik Salföld falu határától, de most egyetlen kattintással is meglátogatható: https://palos.hangtaj.mome.hu
(Forrás: MOME/ArtNews)
Az eseményen átadták „A Letenyei Kultúra Mecénása” díjat is.
A kultúra összeköt, kapaszkodót ad, és képes közösséget teremteni akkor is, amikor a világ körülöttünk bizonytalanná válik.
Zalai alkotó munkásságát is díjazták.
Tudomány kategóriában a többek között kémiaversenyeken jeleskedő Betlehem-Simon Rebeka (12. a) győzött, míg sportban a Kanizsa Íjász Egyesület tagja, Hozensteiner Csilla (12. b) érdemelte ki az elismerést.
A klasszikus fúvószenei darabok mellett jazz sztenderdek, közismert dallamok és ritkábban hallható zenei különlegességek is helyet kaptak a programban, amely nagy sikert aratott a hallgatóság körében.
Állatcsontok a Kanizsai vár ásatásából (1953–1958): ki tudja, lehet, hogy valamelyik Thúry György tányérjáról származik...
-A Muramenti dalai olyan hagyományos énekek és dallamok, amelyek generációkon át éltek tovább a térségben: nagyszülők és dédszülők énekelték őket.
Elődeihez képest későbbi időpontban kezdi a szertartást a Szent Péter-bazilikában, ahol első alkalommal tagalog és igbo nyelven is megszólalnak a fohászok.
Egy 110 éves játék története.
Ünnepi hangversenyt és szavalatokat hozott a XXIX. Adventi–Karácsonyi Ének és Versmondó verseny.
78 éve teszi különlegessé és híressé Vörsöt Közép-Európa legnagyobb templomi betleheme.